Becses dolog az adomány, amely kapjon bár hétköznapi, tárgyiasult formát, mégsem választható el a lelkektől. A „hogyan?” egyik ismert megnyilvánulása például a karácsonyt megelőző, melegétel-osztás, amelynek alapja, hogy valakiknek megsajdul a szíve másokon…, s cselekszenek.

Salgótarján. A hozzájuk hasonló érzésűek pedig rásegítenek. Ez történt tegnap sokadszorra is a város kellős közepén, az Erzsébet téren, ahol a Szent Lázár Lovagrend tagjai egy-egy tányér meleg ebédet, gulyást osztottak a rászorulóknak, lényegében mindazoknak, akik készséggel éltek a kínálással.

Az ételre Krizsán Zoltán, a salgótarjáni főplébánia káplánja kért áldást. Tekintettel a közelgő ünnepekre mást is tartogattak az adományozók: dr. Bercsényi Lajos, lovagrendi tag a maga készítette forralt bort adagolt, osztott a gulyás mellé. S még mást is tartalmazott a menü: a lovagokhoz az előző napokban érkezett meg az osztrák partnereiktől nyolcszáz darab édességcsomag, benne szaloncukorral, csokoládéval. A rendiek maguk is örömmel fogadták az adományt, ami jól kiegészítette a hagyományos, gasztro-jótékonykodást.

Igyekeztek bőséges mennyiségű gulyást készíteni, hogy előbb fogyjon el a rá várakozók sora, mintsem kiürüljenek a tároló edények. S a számításuk helyesnek is bizonyult: a tartalmas főfogásból kétszer vittek a női átmeneti szállóra és a nappali melegedőbe, hogy az ott meghúzódóknak is jusson.

Az osztásban-tálalásban segítőkből sem volt hiány: a lovagrend tíz tagja szorgoskodott órákon át, hogy a jótékony szándék maradéktalanul érvényesüljön, vagyis hogy a friss főztjüket sokan fogyaszthassák. Rajtuk kívül három önkéntes is erősítette az adományozó csapatot, s tette, amit kellett a sátrak alatt.